2005. Budapest - Csili Művelődési Központ

"Hazatértem" című kiállítást Dr. Feledy Balázs művészeti író nyította meg.

A megnyító előtti képek 

Tisza-Kalmár Györgyről és művészetéről Feledy Balázs írása:

Az ötvenes éveinek elején járó művész visszatér, úgy is mondhatnánk, hazatér Pesterzsébetre, ahonnan valamikor elindult,nemis akármilyen művészi pályán haladva.
Igazi önképző típus, aki azonban ma is szeretettel emlékezik mestereire, Benkő René, kiváló művésztanárra, Barcsay Jenőre, Borsos Miklósra. Ez utóbbiak segítették abban, hogy tanulmányait külföldön folytassa, hogy 1979-től Londonban, majd 1985-től Bécsben dolgozhasson, felszíva magába ismereteket, tapasztalatokat. A szülőföld hazavonzza, s 1988-tól a Káli-medencében, a Tapolca közeli kis községben Köveskálon él és dolgozik.
Univerzális személyiség, aki a vizuális és kézműves művészetek több területén ért el sikereket. Festő alkat, aki azonban sokféle grafikát is készít (képgrafikákat,és tervező grafikai munkákat egyaránt), ám foglakozott murális művészettel, faszobrászattal és egy időben közismert bútortervező, kivitelező alkotó. Gazdag önkifejező művész, aki nyughatatlanul keresi a személyiségének legmegfelelőbb művészi műfajokat, technikákat.
Különös festői világot teremtett, melyre természetesen hatott a Balaton szeretete, közelsége, a természeti élmények és benyomások ereje, ám a szigorúan vett természetelvűségből továbblép egy sajátos jelképteremtő piktúra irányában. Képein kifejeződik, hogy foglalkoztatják a múlt kérdései, szellemi gyökereink. A látvány szépségén, esztétikumán keresztül eljut a számára fontos hagyományhoz, az emlékekhez, a historikumhoz, melyekre szerinte építkeznünk kell. Így képei egy részén a látvány igézetének hatását érezzük, másutt a képzelet, fantázia válik fontossá, melyekben akár titkokat tár fel nekünk.
Munkáiban benne foglaltatik szakmai és szellemi sokgyökerűsége, komoly filozófiai alapozottsága, olvasottsága, külföldön szerzett tapasztalatainak sora. Műveiből kitűnik sajátos világértelmezése. Akár ceruzarajzát, nyomatait, olajfestményét látjuk, azt érezzük, hogy az alkotónak fontosak az eszmék, az ideák. Formavilága néha érimntkezik egy egyéni szürrealisztikus szemléletmóddal, organikus látványvilággal. Fontos szerepet kapnak művészetében a jelek, nem is véletelen, hogy elmélyülten foglalkozik heraldikai kérdésekkel.
Tisza-Kalmár színhasználata tudatos, elmélyült. Nem szereti a tarkaságot, öncélú magamutogatást, soszor egy-egy színkarakter, tónus határozza meg képe atmoszféráját.
Műveinek sajátos emanációja, kisugárzása van, ugyanakkor azok legtöbbször dekoratív megjelenésüek. Festékkel nem terheli túl képeit, vászna lélegzik képe alatt."

A megnyító beszéd:

Hölgyeim és Uraim, tisztelt Alpolgármester Úr.

Egy szociológiai körülménnyel hadd kezdjem, Budapest eléggé belterjes, Budapest általában csak a saját művészeit szereti. Néha mintha falakat építenénk magunk köré, most nem Erzsébetről beszélek, és nem is engedünk be kívülről másokat ide kulturális vagy művészeti életünkbe.
Külföldieket igen, de nem budapestieket kevésszer és ezért is nagyon örömteli, hogy Tisza-Kalmár
György festőművész barátom munkáit ajánlhatom figyelmükbe .Hiszen hosszú évek óta nem Budapesten él, valahol ez a természet közelség érezhető ezeken a képeken. Erről majd még szó is lesz. Ugyanakkor pedig gyökérzete Bp.-re, sőt Pesterzsébetre vezet, ezért is nagyon találó a cím
„ Hazatértem” a címe a mai kiállításnak, ami nem konkrétan a mai kiállítási anyaghoz kapcsolódik, hanem magát a tényt jelzi, hogy a művész ismét abba a városba, szülővárosba tért vissza, ahova a gyerekkora, ifjúkora nagyon erősen köti. Ugyanakkor az elején rögtön el kell mondanom, kifejezetten önképzős típus Tisza-Kalmár György, aki nagyon- nagyon erősen képezte magát egész életében, mesterei is iskolái is nagyon fontosak voltak számára. Nyilván most egy 30 éves pálya az övé, 1975-ben volt az első kiállítása és nagyon érdekes olyan szempontból az ő élete, hogy ő külföldön is nagyon sok tapasztalatot tudott szerezni, hiszen 79-től Londonban, majd a 84-as évektől Bécsben, majd a 88-as évek végén tért vissza. Jelen pillanatban Diszel községben lakik, ez Tapolca mellett, a Káli-medence szélén, gyönyörű természeti környezetben fekvő kis község. Ott él feleségével, 3 gyönyörű leánygyermekével, akik szintén itt vannak közöttünk. Így már kicsit érthetőbb azt hiszem az a világ amit ma itt látunk ezeken a képeken.
Azonban mindenképpen egy távlatosabb személyiség Tisza-Kalmár György, egy univerzális személyiség, akinél nagyon fontos az, hogy a művészetébe új dimenziókat és más dimenziókat is megél, mint a hagyományos ábrázolás pusztán .Elég erős önkifejező alkatát, hadd jelezzem azzal, hogy sok mindennel képezte magát, foglalkozott üvegképfestészettel, grafikával, illusztrációval, reklámgrafikával, faszobrászattal, egy időben bútor készítéssel. Nagyon neves gyűjtői vannak bútorainak, amit most már abbahagyott, de kiváló manualitását mutatja, hogy hányféle területen van otthon a vizuális művészetekben. Különös ez a festői világ amelyre tehát nagyon erősen hat, ezt rögtön érezzük, a Balaton, a természeti élmények, ugyanakkor egy nagyon erősen jelkép teremtő művész és nagyon erősen foglalkoztatják a múlt kérdései, a gyökereink, ezek a rajzokban is nagyon erőteljesen benne vannak és természetesen a képekben is. Tavaly nyáron egy nagy kiállítása volt Révfülöpön a tóparti Galériában, annak Balatoni emlékek volt a címe. Ott ennek a nagy képsorozatnak egy részét láthattuk. Nagyon érdekes, hogy a meghívót a Gyuri rovásírással is kinyomtatta, nevét és a meghívó szövegét. Valami erős érdeklődés olyannyira van a múlt iránt, hogy ott is ezeknek a munkáknak a nevét rovásírással írta fel. Minden alkalmat meg kell ragadni az eredet keresésére, a múlt keresésére, vallja Ő. Vagyis ebben a természeti világban ez mindenképpen benne van. Vagyis a látvány szépségén túl ami azt hiszem ezen a festői falon, de a két rövidebben is, nagyon élesen bennük van, azon túl is mindig valamit beledolgoz a képeibe, emlékeket, múltat, hagyományt, amelybe nagyon erősen építkezik. Természetesen a Balaton itt nagyon fontos indítás az Ő esetében és a látvány igézete, színhasználatában, kompozícióiban nagyon erőteljes, mégis még ezt úgy cizellálnám, hogy mindig valami titkok is vannak ezekben a képekben. Ez a szakmai sokgyökerűség egyben az önművelés fontosságát is jelzi, a történelem, a filozófia iránti erőteljes érdeklődés, a biblia olvasás, ami nagyon határozottan kitapintható ezen a képsorozaton is- majd még erre szintén utalnék. Lehet ez a sokféle szakmai gyökerezettség nagyon élesen látható ezen a kiállításon.
Ma itt olajképeket és sokszorosított grafikákat látunk, ami még nagyon fontos nála, hogy a térrel egészen különösen tud játszani. A teret meg tudja bontani, szinte kibillenti, tehát a reálisból az irreálisba, egy nagyon izgalmas átmenetet képes megtalálni. A természet elvűség nála mindig valami ideáknak a keresése, még ezeken a balatoni képeken is néha kicsit szürreális motívumokat látunk. És ott az a 3-4 kép a teremnek az első felében egyfajta ezoterikus világot tár elénk. Valamiféle különleges teremtésmítoszt, és azt, hogy ő a történelembe elmélyülve festészeti értelembe is kutatja a gyökereket.
Ez a nagy festmény sorozat tulajdonképpen jelen pillanatban készül, amely a terem két végső falán látható és egyszer majd egy sorozatot fog képezni. Ha jól tudom 30 méter hosszan és keressük ennek a kiállítási lehetőségeit. Nagyon, nagyon elgondolkoztató, hogy színben is nagyon tudatosan elindul a vöröstől a narancson át a sárgán keresztül motívumokon át a kékbe hajlóan egy egész panorámát ad nekünk, nemcsak a balatoni emlékeiből – az a képsorozat címe -, hanem visszatérek arra, a teremtéshez, a bolygól és a csillagok állása, a hegyek a vizek születése, élete és halála ezekben a képekben erőteljesen benne van.
Egy nagyon erős kisugárzása van a képeinek úgy gondolom, hogy ezek nagyon hatnak az emberre és ez az ezoterikus, valamint titkos tudományokban való elmélyülés nagyon jellemző az egész habitusára.
A festékkel nem terheli túl a vásznat, hanem ökonomikusan finoman fest, a festék alatt szinte lélegzik a vászon különösen itt a balatoni képeinél érezhető ez. És ez a lágyság egy ilyen nagyon erős költőiséget, líraiságot ad, poézist tulajdonképpen a képeinek.
A hazatérés ténye is fontos most, hogy itt van Pesterzsébeten és hogy egy kisebb kiállítástól eltekintve, több mint 10 éve nem volt Bp.-en egyéni kiállítása. Tehát ez egy nagyon jelentős alkalom most és örülök annak, hogy most itt a Csiliben a Muszély Ágoston kiállító teremben egy ilyen átfogó panorámát adhat magáról. Különösen pedig, hogy a 2005. évi Erzsébet napok nyitó események sorában beilleszkedik ez a nagyon izgalmas anyag.
Legalább ilyen figyelemmel figyeljék a szép nyomatait ahol erdélyi drámai élményei, úti élményei dolgozódnak fel a 90-es évekből. Legalább olyan figyelemmel nézzék azokat a különös ezoterikus képeit, mint a nagyon szép tájképeit. Ez egy legkorábbi képe 3o éves távlatba vezet vissza minket és megmutatja azt, hogy azért a figurával is tud mit kezdeni. Mindig az emberi figura ábrázolás a legdöntőbb egy festőnél szakmai kvalitásokat tekintve. És ez a puritán akt nagyon sokat ad számunkra vissza.

Dr.Feledy Balázs művészeti író