A színek világa

A színek a fény  különböző megjelenési formái - minőségei.
A szín híd a fény és a sötétség között, éppúgy, ahogy a lélek áthidalja a test és szellem közti távolságot. A szín és a lélek egymás megfelelői, és a szellemi világot kapcsolják össze az anyagival. Színérzékelésünk nem korlátozódik a szemünkre, hanem a bőrön át is érzékeljük.

A színek nem csak a szemen, hanem egyéb érzékelő rendszerünk segítségével "mint például a bőrön keresztül" is kifejtik hatásukat. A természet elvén működik, természetes anyagok felhasználásával. Nem kell hozzá elektromos áram, nincs káros elektroszmog, semmi mesterséges herkentyű. Ismert tény, hogy szemünkkel a meglévő fényspektrumnak csupán nyolc százalékát tudjuk észlelni, mégis a fennmaradó kilencvenkét százalékot úgy kezeljük, mintha nem is létezne. Mindezt csak azért, mert képtelenek vagyunk érzékelni fizikai szemünkkel. Sajnos ez nem csak a szem felfogó képességére érvényes, hanem minden fajta érzékelésre.
Ami felfogó képességeink határain kívül van, azt nem érzékeljük, az nem létezik számunkra. Ennek ellenére, azért természetesen még létezik.
A szín a fény különböző megjelenési formája, minősége. Energia, elektromágneses rezgés. Világunkban minden "hullámzik", azaz rezeg, minden anyag sűrűségétől, szerkezetétől és szellemiségétől függő, egyedi hullámhosszon rezeg.  Minden, mi is.

A fény energia, elektromágneses rezgés, vagyis információ.
A rezgést három tényező határozza meg:
- a rezonancia,
- a tisztaság,
- az azonosság törvénye.


A rezgés maga az élet.

A fény és az élet elválaszthatatlanok, szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Minden élőlény abból a fényből él, amit közvetlen vagy közvetett módon felvesz.

Vagyis egyszerűen és röviden megfogalmazva ez azt jelenti, hogy egy hozzáértő által a megfelelő színek felhasználásával elkészített kép a rezonancia, vagyis rezgése átadásával képes a gyógyításra. A betegség a sejtek rezgésének megváltozására vezethető vissza, megfelelő frekvenciájú, rezgésű és tisztaságú szín segítségével visszaállítható az eredeti egyensúlyi állapotba.

 „Az embernek, mint jól elrendezett mikrokozmosznak kell beilleszkednie a kozmosz egészébe.” Platón